Hír

A tömítőcsíkok az egyik legfontosabb ajtó- és ablaktartozékok. Főleg keretes szárnyakban, keretüvegben és egyéb alkatrészekben használják. Tömítő, vízszigetelő, hangszigetelő, ütéselnyelő és hőmegőrző szerepet töltenek be. Jó szakítószilárdsággal, rugalmassággal, hőállósággal és öregedésállósággal kell rendelkezniük.

A tömítőlécek és profilok kombinálásával elérik a szükséges tömítési teljesítményt, amelyet a fő anyag, a beépítési mód, a kompressziós munkatartomány, a nyomóerő és a szalagok keresztmetszeti alakja befolyásol.
A tömítőcsíkok az anyag szerint egyanyagú szalagokra és kompozit anyagcsíkokra oszthatók.

Az egyanyagú szalagok főként EPDM tömítőcsíkokat, szilikongumi (MVQ) tömítőcsíkokat, hőre lágyuló vulkanizált szalagokat (TPV) és lágyított polivinil-klorid szalagokat (PVC) tartalmaznak. A kompozit anyagcsíkok főként drótcsíkokat, felületi permetléceket, lágy és kemény kompozit szalagokat, szivacsos kompozit szalagokat, vízzel tágulható szalagokat és bevonatos szalagokat tartalmaznak.

A különböző típusú, általánosan használt tömítőszalagok vonatkozó feltételeit az alábbi táblázat mutatja.

Az EPDM tömítőszalagok kiváló alapvető fizikai tulajdonságokkal (szakítószilárdság, szakadási nyúlás és nyomós maradandó alakváltozás), kiváló időjárásállósággal, magas és alacsony hőmérsékleti ellenállással, korrózióállósággal és kiváló átfogó teljesítménnyel rendelkeznek. Jelenleg széles körben használják az ajtók és ablakok területén.
A szokásos tömítőszalagok ajánlott hőmérsékleti tartománya: EPDM anyag -60 ℃～150 ℃, MVQ anyag -60 ℃～300 ℃, TPV anyag -40 ℃ ～ 150 ℃, PVC anyag -25 ℃ ～70 ℃ .
A tömítőcsíkok a beépítési mód szerint besajtolásos, áthatolásos és ragasztós típusra oszthatók. A nyílászárók beépítési helye szerint keret-szárny tömítőlécekre, keret-üveg tömítőlécekre és közbenső tömítőlécekre oszthatók.
Törött híd alumíniumötvözet nyílászáró keret-szárny csomópontja az alábbi ábrán látható.

A keret-szárny tömítőcsík keresztmetszeti formáját az igényeknek megfelelően félig zártként vagy zártként kell megválasztani. Ha a kívánt kialakításnak nagy a munkatartománya vagy magas a tömítési teljesítményigénye, félig zárt szerkezetet kell választani.

A keret és a szárny közötti tömítőcsík beépítési módja préseléssel történjen. A szalag beépítési részének méretezésének biztosítania kell, hogy az ne essen le, és szorosan illeszkedjen a profilhoronyhoz.
A keret és a szárny közötti tömítőcsíkot gyakran fő tömítőszalagnak vagy izobár tömítőcsíknak is nevezik. Szerepet játszik a légkonvekció és a hősugárzás blokkolása a profilban. Meg kell felelnie mind a tömítési követelményeknek, mind a nyílászárók nyitási és záróerő követelményeinek.
A keret és az üveg közötti tömítőcsík beépítési helyére vonatkozó követelményeket a JGJ 113-2015 „Az építészeti üvegek alkalmazásának műszaki szabályzata” írja elő, lásd az alábbi táblázatot.

Közülük a, b és c méretei az alábbi ábrán láthatók.

A keret és az üveg közötti tömítőcsík általános keresztmetszeti formáit az alábbi ábra mutatja, és gyakran alkalmazzák a préses beépítési módot.

Ha már a keret és az üveg közötti tömítőcsíkról beszélünk, van még egy megbeszélésre érdemes kérdés, vagyis hogy a keret és az üveg közé érdemesebb tömítőcsíkot vagy tömítőanyagot használni?
Jelenleg a legtöbb ajtó- és ablakrendszer-gyártó cég itthon és külföldön is szalagokat használ elsőként a keretüveg tömítésére. A gumiszalag ugyanis iparosított termék, a beépítési minőség jobban ellenőrizhető, könnyen cserélhető.
A tömítőanyag felhordásának műveletét illetően, bár a JGJ 113-2015 „Épületi üvegek alkalmazásának műszaki szabályzata” előírja az elülső és hátsó hézagokat, ami egyenértékű ennek a módszernek a jóváhagyásával, továbbra sem javasolt ezt a helyszínen megtenni a következő esetekben. okok:
A tömítőanyag helyszíni felhordásának minősége ellenőrizhetetlen, különösen a tömítőanyag felhordásának mélysége.
A T/CECS 581-2019 „Épületi hézagtömítő anyagok alkalmazásának műszaki szabályzata” tartalmazza a hézagtömítés alapvető formáit és szerkezeteit, lásd az alábbi táblázatot.

Látható, hogy megfelelő intézkedéseket kell hozni az építési minőség ellenőrzésére a tompa- és metszéshézagok tömítésére.
Például a közös rejtett keretes üvegfüggönyfal külső tömítőkötése a tompatömítő illesztés, és az építési minőséget a habrúd szabályozza. Az üveget és a ráerősített keretet kétoldalas matricák ragasztják a szerkezeti ragasztó szélességének és vastagságának szabályozására, az alábbi ábrán látható módon.

Alumínium ötvözet ablakok és műanyag ablaküvegek beépítési alkatrészeinek profiljai mind vékonyfalú profilok – üvegléc, kültéri oldalprofil kar stb.
Ezenkívül az üveg beszerelése után kültéri tömítőanyag alkalmazása rendkívül veszélyes. Az ajtó- és ablakbeépítések többsége beltéren történik, míg a külső tömítőanyagot a szabadban kell felhordani. Veszélyes, ha nincs kültéri munkaállvány, például állványok, függő kosarak és gémes teherautók, különösen akkor, ha az üvegpanelek nagyok.
Egy másik gyakori probléma, hogy sok európai ajtó- és ablakrendszer csomóponton nincs kültéri oldalkeret és szárnytömítő csík, amint az az alábbi ábrán látható.

Ez a kialakítás nem a sarkok levágására szolgál, hanem vízelvezetési megfontolások miatt.
Az ajtók és ablakok vízszintes keretanyagán vagy vízszintes középső szegélyanyagán minden válaszfal alján (beleértve a rögzített válaszfalakat és a nyitott válaszfalakat is) vízelvezető lyukak lesznek, így az ajtókba és ablakokba belépő víz kifelé elvezethető.

Ha a kültéri oldalkeret és a ventilátor tömítőlécet felszerelik, akkor a középső tömítőszalaggal zárt teret képez, ami nem kedvez az izobár vízelvezetésnek.
Ha már az izobár vízelvezetésnél tartunk, lehet egy kis kísérletet csinálni: töltsünk meg egy ásványvizes palackot vízzel, szúrjunk ki néhány kis lyukat a kupakjába, és fordítsuk fejjel lefelé a palackot, ezekből a kis lyukakból nehezen tud kifolyni a víz, majd a palack alján is készítünk néhány kis lyukat, és a palack kupakján lévő kis lyukakon keresztül könnyen kifolyik a víz.
Ez az alapelve a nyílászárók izobár vízelvezetésének is.
Oké, készítsünk egy összefoglalót
A tömítőcsíkok az egyik legfontosabb ajtó- és ablakkiegészítők, főként keretventilátorokban, keretüvegekben és egyéb alkatrészekben használatosak, tömítő, vízszigetelő, hangszigetelő, ütéselnyelő, hőmegőrző stb. szerepet töltenek be, és megkövetelik jó szakítószilárdság, rugalmasság, hőállóság és öregedésállóság.
A tömítőcsíkok az anyag szerint egyanyagú szalagokra és kompozit anyagcsíkokra oszthatók. Jelenleg a nyílászárók területén az általánosan használt tömítőszalagok közé tartoznak az EPDM tömítőlécek, a szilikongumi (MVQ) tömítőszalagok, a hőre lágyuló vulkanizált szalagok (TPV), a lágyított polivinil-klorid szalagok (PVC) stb.
A tömítőcsíkok a beépítési mód szerint besajtolásos, áthatolásos és ragasztós típusra oszthatók. A nyílászárók beépítési helye szerint keret-szárny tömítőlécekre, keret-üveg tömítőlécekre és középső tömítőlécekre oszthatók.
Jobb tömítőcsíkokat vagy tömítőanyagokat használni a keretek és az üvegek között? Az építési minőség ellenőrizhetősége és a helyszíni építésbiztonság szempontjából a szerző a helyszíni tömítőanyagok helyett tömítőcsíkok használatát javasolja.